Milyen tető kerüljön a házra?
A tetőnek, ami a házunkat fedi, több fontos funkciója van azon túl, hogy teljessé tegye az összképet, hiszen megvéd bennünket az időjárás viszontagságaitól - a tűző naptól, a szakadó esőtől vagy épp a metsző széltől -, védelmet nyújt a hőmérséklet változással szemben is.
A tetőépítésre is igaz, hogy nem szerencsés a fogunkhoz verni a garast, hiszen rendkívül hosszú távú befektetésről van szó, és rengeteg bosszúságtól kímélhetjük meg magunkat, ha nem kell a tetőt már néhány év leforgása után javítgatni, netán lecserélni. A pénz mellett a ráfordított idővel sem érdemes spórolni: döntésünket, hogy milyen típusú tető kerüljön a ház tetejére, nem szabad elhamarkodni - érdemes több hozzáértővel is konzultálni, és a témának utána olvasni. Azok, akik épp most keresgélnek, ezzel a poszttal szeretnénk segítséget nyújtani.
Sátor, nyereg, konty - Ez bizony mind tetőforma!
A tetőtípusok terén is találkozhatunk országokra jellemző trendekkel, Magyarországon - különösen a régebben épített házakon - még mindig sokszor láthatunk úgynevezett sátortetőt, aminek pontos kivitelezése nagy precizitást igényel, ráadásul gazdaságosnak sem nevezhető. A sátortető könnyen felismerhető, jellegzetessége, hogy négy, háromszög alakú tetősíkből áll, amelyek egy csúcsban futnak össze.
Az újabb építésű házak tetejére sokkal gyakrabban kerül úgynevezett nyeregtető, amely két négyzet vagy téglalap alakú tetősíkból áll. Nevét onnan kapta, hogy megjelenését tekintve a lóhátra helyezett nyeregre emlékeztet. Építése jóval egyszerűbb a sátortetőnél, és az anyagiak szempontjából is sokkal kedvezőbb választásnak bizonyul. A nyeregtető elterjedt verziója az úgynevezett félnyeregtető, amit legtöbbször egy korábban megépített, magasabb falhoz illesztik hozzá. Mind a munkálatokat, mind a költségeket tekintve okos választás: egy tetősíkból és egy tűzfalból áll, a két végén pedig oromfalak találhatók.
A kontytető azonos hajlásszögű tetősíkokból épül fel, tulajdonképpen a sátortető csúcs nélküli “kistestvérének” tekinthető, de a nyeregtetővel is vannak azonos vonásai. Nagyon leegyszerűsítve azt mondhatjuk, hogy a kontytető olyan nyeregtető, melynek oromfalait háromszög alakú tetősíkok váltják ki. A kontytető ereszvonala az egész épületnél azonos magasságban található, megépítése nagyobb tapasztalatot és hosszabb időt vesz igénybe, ami miatt nem sorolható a költséghatékony megoldások közé.
Az úgynevezett toronytetővel - a nevéhez hűen - legtöbbször vár- vagy templomtornyok esetében találkozhatunk, tipikus ismertetőjegye, hogy a tető magassága 3-4-szerese lehet a szélességének. Ezen kívül találhatunk kupolatetőket és kúptetőket, amelyek a sátortető altípusainak tekinthetők, ez utóbbiak mindig kör vagy sokszög alakú alaprajzokhoz társulnak.
A formán túl
Azon kívül, hogy milyen formájú tetővel védjük az otthonunkat, kulcsfontosságú a tető tervezett hajlásszöge is. Ezt figyelembe véve a házunkra kerülhet lapostető, alacsony hajlásszögű tető, kishajlású tető, valamint magas-tető. Az első nagy előnye, hogy akár tetőteraszt is építhetünk rá, míg a legutóbbi lehetővé teszi, hogy a házban padlásteret alakítsunk ki.
Fotó by Jack Price-Burns on Unsplash